Első szempont – a környezeti tényező
A pálmaolaj felelős az esőerdők irtásáért
A pálmaolajat vagy pálmazsírt az olajpálma gyümölcséből, ill. magjából sajtolják. Megszámlálhatatlan termékben használják, így előállítása hatalmas területeket felemészt. Az olajpálmák telepítéséhez a helyet az esőerdők és életviláguk elpusztításával nyerik, egyes adatok szerint napi 20 hektárnyi esőerdő válik a pálmazsír iránti igény áldozatául. Az olajpálma ültetvények számára kiszemelt területeket egyszerűen felégetik, mely során annak élővilága elpusztul, az égés során pedig hatalmas mennyiségű szén-dioxid jut a légkörbe, így elmondható, hogy a pálmazsír fogyasztás és felhasználás hozzájárul a klímaváltozáshoz.
Az erdőpusztítás révén veszélyeztetett fajok élővilága válik a földdel egyenlővé, sok esetben az állatok nem tudnak elmenekülni felgyújtott élőhelyükről, az elmenekült állatoknak pedig az élettere beszűkül és túlélési esélye csökken.
Az olajpálma ültetvények gondozására olcsó munkaerőt alkalmaznak. A legnagyobb pálmaolaj-termelő országnak Indonézia és Malájzia számítanak, ahol a munkások jogai csorbulnak és a gyenge környezetvédelmi szabályozások nehezen tudnak gátat vetni az esőerdők pusztításának. Mindezek mellett a környezetet terheli a szállítás is, hiszen legnagyobb mennyiségben a Távol-Keletről érkezik a legtöbb pálmaolaj Európába.
A kókuszpálmát lényegesen kisebb területeken termelik
A kókuszzsírt vagy más néven kókuszolajat a kókuszpálma magjának szárított beléből készítik. Tulajdonságai hasonlóak, mint a pálmaolajnak, és számtalan termékben használják, de sokkal kisebb léptékben: lényegesen kisebb területeken, kisebb gazdaságokban termesztik, ezért nincs szó hatalmas méreteket öltő erdőirtásokról. Jelenleg a kókuszszír fogyasztása környezetkímélőbb megoldás, melyet tudatos vásárlóként érdemes megfontolni. Ugyanakkor a kereslet növekszik a kókuszzsír iránt, és szállítása nem kevesebb terhet ró a környezetre, mint a pálmaolaj esetében. A kókuszzsír mindezek ellenére mégis messze jobb megoldásnak tűnik.Második szempont – Egészségre gyakorolt hatás
Pálmazsír – amennyire lehet kerüljük
A pálmazsírban többféle vitamint, ásványi anyagot, még antioxidánst is találunk. Mi akkor vele a gond? Magas a telített zsírsav tartalma. Túlzott fogyasztása ezáltal károsíthatja a szív- és keringési rendszert, elhízást, magas koleszterinszintet okozhat. A pálmazsír egyik fő összetevője, a palmitinsav (44%-ban tartalmazza) a transzzsírsavakhoz hasonló káros hatással van a szervezetre, növeli a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságát.
Mindezekre azért is érdemes felhívni a figyelmet, mivel a pálmazsír sok készen kapható élelmiszer összetevői között megbújik. Jogosan tevődik fel a kérdés, ha nem egy túl egészséges zsírról van szó, akkor miért használják mégis temérdek helyen? A válasz egyszerű: ez a legolcsóbban előállítható zsiradék a világon, vagyis túlzott előállítása mögött profitalapú meggondolás húzódik.
Talán a legkomolyabb gondot mégis az jelenti, hogy sok esetben a termelés mértéke miatt növényvédő szerekkel permetezik, melyek Európában már be lettek tiltva. Valóban már nem egyszer találtak rákkeltő szennyeződéseket a pálmazsírban. Ugyanakkor maga a pálmaolaj is tartalmaz olyan természetes anyagokat, melyek 200 fokos hevítés során rákkeltő anyagokká alakulnak. A pálmazsír fogyasztásával így komoly egészségügyi kockázatnak tesszük ki magunkat.
Kókuszolaj – egészséges, de mértékkel
A kókuszolajat 90%-ban telített zsírsavak, 6%-ban egyszeresen telítetlen zsírsavak és 3%-ban többszörösen telítetlen zsírsavak alkotják. Nagy előnye, hogy közepes láncú zsírsavakból áll. Ezek közé tartoznak: kaprilsav, laurinsav, dekánsav. A kókuszban megtalálható zsírok nagyjából 60%-a ebből a három zsírsavból tevődik össze, melyek megemésztéséhez nincs szükség az epe és a hasnyálmirigy által termelt enzimre. Fogyasztása ezáltal kevésbé terheli meg az emésztést.
A más növényi olajokban található hosszú láncú zsírsavakkal szemben a kókuszzsír közepes láncú zsírsavai jó néhány előnnyel bírnak:
- Könnyebben emészthetőek, kisebb terhet jelentenek a szervezetre (evés után kevésbé leszünk fáradtak).
- A máj dolgozza fel őket, ami azt jelenti, hogy egyből energiává alakulnak, ahelyett hogy testzsírként tárolódnának el.
- Kisebb méretűek, ezért a sejtek könnyebben áteresztik őket azonnali energiaforrásként.
- A kókuszzsír egészséges laurinsavat tartalmaz, mely antibakteriális és gombaölő tulajdonsággal rendelkezik, emellett erősíti az immunrendszert. Ezt a savat használja a szervezet pl. a herpesz, az influenza, és más kóros baktériumok és vírusok leküzdésére. Az anyatej laurinsav tartalma 3,5%, ehhez képest a kókuszzsír viszont 43 %-ot tartalmaz.
A kókuszolajat sokféleképpen felhasználhatjuk a gasztronómiában és az iparban.
A kókuszolaj nagyon jól bírja a magas hőmérsékletet és hosszú ideig tárolható. A konyhai felhasználás esetén a kókuszolaj - magas hőstabilitása miatt - átszűrés után újra felhasználható.
Mindezen előnyei ellenére, a telített zsírsav tartalma miatt fogyasztását túlzásba vinni nem ajánlott.
Harmadik szempont – Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO) – mégis egy megoldás?
A Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO – Roundtable on Sustainable Palm Oil) 2004-ben jött létre a fenntartható pálmaolaj termelés és felhasználás előmozdítására, az emberek, a környezet és a jólét érdekében. Az RSPO biztosítja, hogy a pálmaolaj iránti egyre növekvő kereslet ellenőrzött legyen.
Az RSPO tanúsítvány szavatolja, hogy a pálmazsír előállításához nem kerülnek újabb erdőterületek kivágásra, valamint biztosítják az ültetvényen dolgozó munkások és a környező lakosság alapvető jogait. Ha a termék címkéjén szerepel az RSPO tanúsítvány, akkor a termék olyan pálmaolajat tartalmaz, amely megfelel az RSPO-szabványoknak.
Dönts tudatosan
Összegezve elmondhatjuk, hogy a kókuszzsír a jobb alternatíva, mind egészségi, mind pedig környezeti szempontokat figyelembe véve. Ha pedig mégis olyan terméket vásárolunk, amely pálmazsírt is tartalmaz, akkor figyeljünk oda, hogy a címkén szerepeljen az RSPO tanúsítvány, mely egyfajta garanciát adhat a környezettudatosabb döntéshez.